Az Enigma lassan olyanná válik mint a paradigmaváltás vagy a qubit, mindenki tudni véli mi rejlik a kifejezés mögött, rengeteg ismeretterjesztő tartalom, akár igazi Hollywood-i blockbuster is foglalkozik velük, de valahogy senki tudja igazán mi is történt. Alan Turing zsenialitása vitathatatlanul szükséges volt a német kódok feltöréséhez, de rajta kívül szükség volt a lengyel kódfejtők és a francia titkosszolgálatok munkájára, továbbá az Y szolgálat segítségére.

Az Engima feltöréséséhez hihetetlenül sok embert kellett megmozgatni és addig nagyon szerteágazó kutatásokat egy irányba terelni. Itt is, mint minden adattudományi problémánál a legnagyobb gondot az adatok összeszedése okozta. Illetve volt még két probléma. Nem voltak még számítógépek – szerencsére elméletben már léteztek és előfutáraik már használatban voltak – és nem igazán tudták még, hogy hogyan lehet a statisztikai számításokat mechanikusan futtatni. Turing azonban ezt megoldotta és eredményeiből semmit sem von le az a tény, hogy nem légüres térben mozgott. Lengyel kollégái megerősítették azon elképzelését, hogy csakis mechanikus úton, számítógépekkel lehet feltörni a titkos kódokat. A másik probléma, mint mindig, az adatok beszerzése, szűrése és tisztítása volt, amit sok ezer önkéntes végzett a legnagyobb titokban.

Dermot Turing, nem rég végre magyarul is megjelent X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története című könyvében meséli el, hogy a lengyel kódfejtők hogyan törték fel az Engima korai változatait, a francia szolgálatok hogyan hozták őket össze az angolokkal és Lengyelország eleste után hogyan került a szövetségesekhez minden szükséges információ a legnehezebb tengerészeti Enigma kódok feltöréséhez. Sajnos a történelemnek kevésbé ismert része az, hogy a lengyel kódfejtők munkája alapozta meg a kód feltörését, mind matematikai, mind technológiai oldalról.

A szerző pedig Alan Turing unokaöccse, aki a családi érintettség ellenére alaposan bemutatja Palluth, Michałowski, Ciężki, Langer, Rejewski, Zygalski, Różycki és a Biuro Szyfrów többi tagjának hősies munkáját. A mű olvasható egyrészt mint egy igazi angolszász történelmi ismeretterjesztő könyv, kb. mint Roger Crowely roppant szórakoztató, de egyben alapos történészi kutatómunkával megtámogatott könyvei. Egy hihetetlenül izgalmas történelmi krimi bontakozik ki a könyv lapjain. Kettős ügynökök, kiismerhetetlen titkosszolgálati vezetők, a szövetségesek és a megszállt lengyel és francia hatóságok játszmái és a szovjetekkel kapcsolatos kellemetlen kérdések kísérik végig matematikus és katona hőseink mindennapjait. Ugyanakkor a technikai részletek sem sikkadnak el a könyvben, a leginkább technikai része a kötet végén található pároldalnyi függelék pont elegendő információt tartalmaz arról, hogyan láthattak bele a matematikusok az Engima működésébe.

Dermot Turing is említi, hogy lengyelek érdeklődése a rádiótechnológia és a modern rejtjelezés iránt nem új keletű, már 1920-ban ennek is köszönhetően sikerült megállítaniuk Varsó előtt a Vörös Hadsereget, ezzel megvédve a frissen függetlenedett Lengyelországot és Nyugat-Európát a bolsevizmus továbbterjedésétől. Adam Zamoyski magyarul is elérhető Varsó, 1920 című rövid kis könyvében alaposan leírja ezt a szintén kevésbé ismert szeletét a történelemnek (igaz sajnos a rejtjelezésről és a rádiótechnológiáról nem sok szót ejt).

Mindenki ámuldozik a Google, vagy hogy hazai példát mondjunk a Prezi laza hangulatú irodáin. A McKay A Bletchley Park titkos élete című könyvéből azonban kiderül, hogy ha összeeresztünk több ezer okos embert, adunk nekik egy komoly feladatot (a szabad világ megmentése egész nagy dolognak hangzik), akkor nem tehetünk mást, mint hagyjuk őket dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy Bletchley Parkban fittyet hánytak a katonai szabályzatokra, de mégis a work hard, play hard elvet érvényesítették. A veteránok mind úgy emlékeznek vissza a háborús évekre, mint ha a legjobb magániskolába kerültek volna, ahol komoly tudósokkal dolgoztak le egy műszakot, majd belevetették magukat a különféle klubok életébe (tánc, kórus, zenekar, stb). Persze a kemény munka mellett volt intrika, szerelem és a politika is beleszólt az életükbe.

McKay nagyon élvezetes stílusban mutatja be a park történetét és állít emléket az ott dolgozóknak. Persze senki ne várjon mély magyarázatokat! A kötet nem megy bele technikai részletekbe és a háborús eseményekkel is csak annyira foglalkozik, amennyire azok befolyásolták a park életét. Szóval igazi könnyed ismeretterjesztésre készüljön fel, aki elolvassa a könyvet! Nyárra a legjobb választás minden geek számára!

Mindenki adottnak veszi, hogy valahogy elkapták és rögzítették a rádióüzeneteket a háború során. Figyelembe véve a második világháború földrajzi kiterjedtségét, az érintett emberek (katonák és civilek) számát, hihetetlennek tűnik, hogy a rengeteg üzenet egy jelentős részét mégis sikerült megfigyelni és a fontosabb elemeit rögzítették és továbbküldték a kódfejtőknek. McKay The Secret Listeners című könyve nagyon élvezetesen mutatja be, hogyan szerveződött az Y szolgálat erre a célra és hogyan teltek szolgálat önkénteseinek mindennapjai a háború alatt.

Habár szeretjük a hősöket és nem akarjuk kisebbíteni szerepüket, fontos tudni, hogy Turing nem a semmiből jött és nem egyedül dolgozott. Minden tudományos és technológiai projekt, sok ember koordinált tevékenysége, ez alól a kódfejtés sem kivétel. A modern számítógép, a matematikai kriptográfia és a számítógépes statisztika több ezer ember erőfeszítésének eredménye.

A borítóképen egy Zygalski lap látható, melynek forrása itt található.