Mi a fene az a tudomány? Miben különbözik a tudományos tudás a tudás más formáitól? Hogyan működik a tudomány? Hogyan is fejlődik a tudomány? Miben különbözik a tudományos következtetés a hagyományos józan paraszti észtől? Kampis György Tudományfilozófiája rendes filozófiai műhöz méltóan nem ad választ ezekre a kérdésekre. Ellenben hihetetlenül olvasmányosan vezeti végig az olvasót a tudományfilozófia kérdésein.

A kötet első kétharmada végigvezeti az olvasót a klasszikus tudományfilozófia történetén. Hihetetlenül olvasmányos stílusban íródott, ugyanakkor informatív is. A történeti részek után a bayesianizumus, az indukció, a kauzalitás és a hipotézisvizsgálatok témáival ismerkedhet meg a bátor olvasó. Ezek a részek is jók, de annyira nem közérthetőek mint a történeti fejezetek. És mivel a technikai részletek itt gyakran kimaradnak, a kutatásmódszertanban és statisztikában kevésbé járatos olvasóknak itt nagyon kell figyelniük.

A kötet erőssége Kampis hihetetlenül jó stílusa. Olvasás közben azt éreztük, hogy a tanár úr előadásán ülünk ismét. Nagyon furcsa, hogy gyakran Wikipedia szócikkeket hivatkozik a szerző. Egy jó szerkesztőt elbírt volna a könyv, akad benne sok elírás és a lábjegyzetekben kirívó pontatlanságok. Pl. a 19. oldalon a görögkatolikus egyházat összekeveri a szerző az ortodox egyházzal – ez akár egy egyszerű Wikipedia felütéssel is ellenőrizhető lett volna.

Mindent összevetve csak ajánlani tudjuk a könyvet. Az adattudományban dolgozók, vagy oda vágyók számára különösen ajánlott a technooptimista szakmai hübrisz kezelésére!