A rangsorok átszövik életünket; keressük a legjobb iskolát a gyerekeinknek, a legjobb kézműves sört, fogadunk arra, ki nyeri majd kedvenc sportunk bajnokságát, tippelgetjük magunkban a következő választás lehetséges eredményeit. Érdi Péter könyve alaposan és olvasmányosan körbejárja a rangsorolás kérdését.

(tovább…)

Az Enigma lassan olyanná válik mint a paradigmaváltás vagy a qubit, mindenki tudni véli mi rejlik a kifejezés mögött, rengeteg ismeretterjesztő tartalom, akár igazi Hollywood-i blockbuster is foglalkozik velük, de valahogy senki tudja igazán mi is történt. Alan Turing zsenialitása vitathatatlanul szükséges volt a német kódok feltöréséhez, de rajta kívül szükség volt a lengyel kódfejtők és a francia titkosszolgálatok munkájára, továbbá az Y szolgálat segítségére.

(tovább…)

Egyre népszerűbbek a matematika történetével és a matematika részterületeinek történeti bemutatásával foglalkozó művek manapság itthon és a nagyvilágban is. Az axiomatikus, deduktív matematika Hellászban bontakozott ki és Euklidész (szándékosan nem Eukleidész) Elemeiben foglalták össze, ami a 19. századig a matematikai képzés egyik alapvető tankönyvének számított. Az, hogy miképp alakult át a gyakorlati geometriai és aritmetikai problémák tára egy deduktív tudománnyá nagyon nagy talány, ennek egyik legnagyobb szakértője volt Szabó Árpád, kinek műveit, annak ellenére hogy magyarul is elérhetőek, jobban ismerik külföldön, mint idehaza.

(tovább…)

A modern tudomány a mindennapi életünk részévé vált. De hogyan lehetséges, hogy ennyire átalakította a mindennapjainkat? Mosóczi András szerint a matematika a kulcsa ennek. A folyami kultúrák földmérési és adózási problémáitól az űrutazásig és a számítástudomány születéséig végig kíséri az emberiség történetét a tudományok királynője.

(tovább…)

Barabási Albert-László és Dashun Wang egy nagyon olvasmányos és alapos műben foglalta össze a tudománymetrika eredményeit és egészíti ki azt a hálózattudomány eszköztárával. A kötetet minden érdeklődőnek csak ajánlani tudjuk, annak ellenére, hogy erős hiányérzetünk van, mivel a tudományfilozófiai és -szociológiai előzményeket nagyon szelektíven kezeli, a kortárs vizsgálódásokról tudomást sem vesz és a tudomány tudományát neoliberális személetben főleg döntéshozóknak és az innovációs folyamatokat menedzselőknek ajánlja.

(tovább…)