Neumann emlékév van és ennek apropóján magyarul is elérhető immár a zseniális magyar matematikusról szóló könyv fordítása.

Ananyo Bhattacharya a The Economist tudományos rovatának munkatársa volt évekig és saját bevallása szerint valahogy mindig belefutott Neumann nevébe, akármivel is kezdett foglalkozni. Ebből született könyve, amit tavaly a Financial Times beválasztott az év könyvei közé. A kötet születéstörténete azért fontos, mert így érthető miért nem egy hagyományos biográfiával állunk szembe. Természetesen bőven ír Neumann életéről, családi hátteréről és kapunk egy kis tudományos bulvárt is, de a könyv fő tétele szerint Neumann János hatása a mai napig megkerülhetetlen. Nem csak a tudományos életben, úgy általában az életünkben.

Talán kicsit nagyotmondónak tűnik, hogy Neumann hatással van mind a mai napig az életünkre, de Bhattacharya ezt sikerrel bizonyítja. A könyv fejezetei követik Neumann karrierjének ívét. A budapesti kezdetek után minden fejezet egy-egy Neumann által felkavart és gyakran egyben meg is oldott tudományterületről szólnak. A klasszikus matematikus Neumann, aki a Hilbert-i program hatása alatt a matematika alapjaival kezd foglalkozni, majd a kvantum apostolává válik az új tudomány axiomatikus alapjainak lefektetésével. Ez alapozza meg hírnevét és lesz részese az atombomba és a számítástudomány születésének. MIndeközben marad ideje a játékelmélet alapjainak lefektetésére. Az új tudomány lesz a RAND egyik kedvenc eszköze, miközben a zseniális matematikus egyre több tanácsadói feladatot vállalt. A legutolsó terület, amit sikerült alaposan felkavarnia az önreprodukáló gépek elmélete volt. A kötetből megismerhetjük hogy milyen örökséget hagyott hátra Neuamnn ezeken a területeken. Megtudhatjuk, hogy pl. kvantumfizikában ma már inkább csak érdekesség Neumann axiomatikus rendszere, de a modern elméletek készítőit inspirálta az az alaposság és formális megközelítés, amit egy csak egy matematikus tudott bevezetni a területre. A számítástudományban a Neumann architektúra mind a mai napig meghatározza a számítógépek felépítését, a PC-ktől a mobiltelefonokig. Az első női programozó, aki nem csak fejben programozott mint Ada Lovelace, az pedig Neumann második felesége, Dán Klára volt. A játékelmélettel a társadalomtudományokat sikerült felkavarnia a magyar matekzseni. Számunkra a legizgalmasabb rész a RAND think-tank kialakulásáról szóló fejezet volt, ami bepillantást enged abba, hogyan fonódott össze a modern tudomány a politikával. Az önreprodukáló gépekről szóló fejezet pedig elvezet minket az Conway életjátékán keresztül a világűr meghódításáig.

A könyvet mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Olvasásához nem szükségeltetik több mint érdeklődés és nyitottság.